Elsősorban azokra az anyagokra hivatkozunk így, amelyek valamilyen változást hoznak létre az adott élelmiszerben, ha készítéskor, feldolgozáskor, csomagoláskor, szállításkor vagy tároláskor hozzáadják. Bizonyos anyagok használatára nem lenne szükség, ha saját magunk termelte élelmiszereket fogyasztanánk. Ám a mai életmód a legtöbb esetben megköveteli az adalékanyagok nyújtotta technológiai, esztétikai és kényelmi előnyöket.

Szó esik a színezékekről, állományjavítókról, tartósítókról, ízfokozókról, édesítőszerekről.

Egy darázscsípésre érzékeny személynél fontos az időfaktor: az idejében meg nem kapott adrenalininjekció – szélsőséges esetben – akár végzetes is lehet.

Az ismertető áttanulmányozásával megtudhatjuk, hogy milyen tévhit él a mai napig a lakosságban, illetve sok orvosban is, az allergia és a kalcium kapcsolatáról, megismerhetjük, hogy valójában mire jó a kalcium, megtudhatjuk, hogy milyen hatékony kezelési módja lehet a hirtelen fellépő allergiás reakcióknak.

Az ételmérgezés olyan betegség, amelyet szennyezett étel elfogyasztása okoz, általában baktériummal, vírussal, parazitával vagy ezek toxinjával szennyezett étel elfogyasztása következtében. Elsősorban olyan élelmiszerek okozzák, amelyeket nem kezeltek, főztek, vagy tároltak megfelelően vagy a gyártás folyamán szennyeződött.

Hogyan ismerhetők fel a tünetek? Mikor kell orvoshoz fordulni? Hogyan lehet megelőzni és kezelni? Hasznos tanácsok közérthetően minden korosztály számára.

A modern élet velejárója az egyre könnyebben elérhető olcsó, magas kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása, illetve az egyre több ülve eltöltött munkaidő. Az elhízás egyre gyakrabban előforduló problémának számít.

Mit mutat a testtömegindex és a derékkörfogat? Mik az elhízás kockázatai, következményei? Hasznos stratégiák (nem fogyókúra receptek) a megelőzésre felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt.

Magyarországon a túlsúly népbetegség: a WHO 2018-as adatai szerint a 4. helyen állunk a legelhízottabb nemzetek listáján, a magyar lakosság közel 30 százaléka küzd a felesleges kilókkal.

A tájékoztató anyagból megismerheti a fenntartható diéta legfontosabb lépéseit valamint azt is, hogy milyen diétákat nem érdemes követni, és miért.

A lisztérzékenység vagy gluténérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Ha a gluténérzékeny beteg huzamosabb időn át glutén tartalmú élelmiszereket fogyaszt, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jöhet létre.

Mi okozza? Mik az első tünetek? Hogyan lehet kivizsgálni? Hogyan kezelhető? Felnőtteket és gyermekeket egyaránt érintő kérdésekre válaszok közérthetően.

A laktóz intoleranciával kapcsolatban nem betegségről beszélünk, hanem valójában egy evolúciós állapotról. Az emberek esetében az anyatejes táplálási periódust követően a tejcukor bontó enzim termelődése az életkorral jelentősen csökken. Egy génváltozat eredménye, hogy egyes embereknél továbbra is fennmarad a termelés.

A Föld népességének nagyobb része laktázhiányos, Európában északról dél felé haladva növekszik, a skandináv országokban 2-3 százalék körüli. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadánál jelentkeznek gyomor-bélrendszeri tünetek minimális, illetve kis mennyiségű tejtermék fogyasztása esetén. A tejcukor érzékenységről közérthetően mindenkinek.