Az agyi keringési zavar súlyossága széles határok között mozoghat: sok esetben az agyat ellátó erek szűkülete nem okoz tüneteket, csak a szűrővizsgálat során fedezik fel. A legsúlyosabb esetben ezzel szemben akár hirtelen eszméletvesztés vagy halál is bekövetkezhet.

Az ismeretterjesztő anyagban bemutatjuk az agyi érbetegségek legfőbb típusait, azok jellemző tüneteit, és kitérünk arra is, mit tehetünk a megelőzésük érdekében.

Az aranyér kialakulásának pontos oka nem ismert, mindazonáltal összefüggésben áll a végbél ereiben megemelkedett nyomással. A rostokban szegény táplálkozás, és a mozgásszegény életmód miatt könnyen kialakulhat székrekedés, az erőlködés pedig egyenes út az aranyeres panaszok kialakulásához.

Számos tényező ismert, amely növeli az aranyér kialakulásának valószínűségét. Fontos ismernünk a legjellemzőbb tüneteket és a szükséges kezeléseket.

Az agy megfelelő vérellátása nélkülözhetetlen fontosságú, mivel az agy az emberi szervezet alapvető szabályozó rendszere.
Az emberi szervezet vérellátásra legérzékenyebb szerve, vérellátásának zavarai hamar végzetes kimenetelűek lehetnek.

A szellemi hanyatlás - demencia - egyik leggyakoribb oka az éreredetű demencia. A szellemi képességek romlásának oka az agysejtek elhalása.

Koleszterint a szervezet minden sejtje előállítja; a legnagyobb mennyiségben a máj. Egy zsírfajta, melyet lipidnek neveznek és létfontosságú a szervezet normál működése szempontjából. Ha a szervezet lipidszintje rendkívül magas, az káros hatással lehet az egészségi állapotra.

Önmagában a magas koleszterinszint nem okoz tüneteket, viszont számos komoly egészségügyi probléma rizikófaktora, kockázatát növeli. 

A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek a keringési rendszer betegségeit foglalják magukba. Rendkívül gyakran alakul ki az agyban és a szívben, de a karokat, lábakat, az ujjakat és a lábujjakat, a vesét és a beleket is érinthetik keringési zavarok.

A szív- és érrendszeri megbetegedések – így a szívinfarktus is – manapság már nem csak a középkorú, illetve az idősebb korosztály betegsége, a fiatalabbak körében is előfordul növekvő gyakorisággal. A WHO adatai szerint az utóbbi évtizedekben a fejlett országokban a szív- és érrendszeri betegségek állnak a halálozási statisztikák élén. Az ezredforduló utáni években a világon évente mintegy 17 millió ember halt meg ilyen betegségekben, mely az összhalálozás 29 százalékát jelentette.

Mi a „rossz” és „jó” koleszterin? Melyek a szív- és érrendszeri megbetegedések fajtái, mik a betegségek rizikófaktorai, hogyan előzhető meg? Miért fontos a megelőzése már gyermekkorban?